Somlószőlős

Veszprém megye nyugati szélén, Magyarország legkisebb történelmi borvidékének, a Somlónak északi lábánál elterülő kisközség Somlószőlős. A település kiemelkedik a Somlót körül ölelő falvak közül. A falu lakossága ma közel 800 fő.
Mai nevét a szőlőművelésről kapta. Írásos emlékek már 1211-ben és 1266-ban megemlítik, de később 1488-ban, 1568-ban is találkozhatunk Nagh-zewlwns, a Nagy Zelels névvel.

A legújabb időkig Nagyszőlősként ismert helység 1898-ban vette fel a ma is használatos Somlószőlős nevet, mivel a történelmi Magyarország területén Ugocsa megyében is található volt egy Nagyszőlős nevű település – ma ukrajnai város.

1180-as évektől a tihanyi apátság birtoka volt. A település lakói valószínűleg a kezdetektől, mióta a környéket a szőlőt ismerő és művelő népek lakják (már a római korban is) szőlőműveléssel foglalkoztak, e foglalkozásról kapták nevüket.

A község határában feltárt lelőhelyek tárgyi emlékei az elmúlt kor emberének ittlétéről tanúskodnak. A mai település középkori őse a helység DK-i végén kimagasló dombon, annak nyugati lankáin terült el. Itt áll az Árpád-kori római katolikus templom is.

A település határos Iszkázzal, Kisszőlőssel, Somlóvecsével, Nagyalásonnyal, Pápasalamonnal, Somlójenővel és Somlóvásárhely településekkel. A leghosszabb szakaszán Dobával határos.

Földterülete általában termékeny, de a rajta átfolyó Hajagos-patak gyakori áradásával sok gondot okozott. A Somló hegy déli termőterületének egy része Somlószőlőshöz tartozik. Megközelítőleg 2000 hektáros területének 77 %-át szántó és rét, illetve legelő teszi ki, 10 % körüli az erdő, míg a fennmaradó 13 %-án folyik a Somlón szőlőművelés.

Forrás: http://somloszolos.hu/

GPS koordináták

É 47.169668000; K 17.360090000;