A település DK-i végén, kimagasló domb tetején áll a római katolikus templom. A templom 1965-ben megtalált román kori kapuja – Agnus Dei (Isten Báránya) domborművel – és a D-i homlokzat román ízlésű ablakai bizonyítják, hogy a XIII. században épült. A XIV. században kelet felé növelték a templomot, és sokszögű szentéllyel látták el, aminek csúcsíves boltozata megmaradt. A templom a XVIII. századi barokk és az 1877-es romantikus átépítés ellenére is megtartotta középkori (Árpád-kori) jellegét.

A feltárás során középkori freskórészletet és XVII. századi falkarcolatot találtak. A déli homlokzaton látható, hogy az épület nyugati szakasza román stílusú templom-maradvány, rajta négy keskeny félköríves résablak helyezkedik el. E templom Árpád-kori vonásokat hordoz, amelyet a reformáció után 1530-1724-ig az evangélikusok használtak. ( A falu lakosai ekkor mind evangélikusok – de magyar származásúak – , a település nem nemzetiségi település volt.)

1724-ben újjászervezték a falu katolikus plébániáját, az ősi templomot visszavették az evangélikusoktól.
A templom későbbi átépítésére a XIX. sz. második felében került sor. Ekkor a Zichy- család oroszvári (régen Moson megye, ma Szlovákia) Ferraris ágához került át. 1877-ben épült gróf Zichy Lajos idején, gr. Zichy F. Emánuel végakaratának megfelelően. A templom déli oldalához a falut birtokló Zichy-család építette saját kriptáját. A bejárat felett a család öntöttvas Johannita lovagrend címere található.

Forrás: http://somloszolos.hu/