Evangélikus templom, Somlószőlős

/2015.04.01. /

A község területén elterjedő evangélikus hit az 1530-as évekig nyúlik vissza. A török hódoltsági időben a nagyvázsonyi vár (Zichy kapitánysága alatt) környékéhez tartozó településeken sok volt a nem katolikus hitű, és ezt császári rendeletekkel sem tudták megakadályozni. Ezek a területek egy ideig végvári, majd később kettős-adóztatású területek lettek. Lipót a nagyvázsonyi vár katonaságának (és az idetartozóknak) vallásszabadságot adott, pontosabban eltűrte a máshitűeket is a területen, s ezt az állapotot Mária Terézia sem tudta gyökeresen megváltoztatni, majd II. József türelmi rendelete már engedélyezte is.

  • latnivalok-1
  • latnivalok-3
  • latnivalok-2

A cuius regio, eius religio – Akié a terület, azé a vallás – elve nem érvényesült Somlószőlős településen. A történetírásból ismeretes, hogy a Zichyek 1724-ben újjászervezték a falu katolikus plébániáját, az ősi templomot visszavették az evangélikusoktól.

A nagyvázsonyi Zichy-család a király utasítására ingyen, lapos, mocsaras földterületet adott a lutheránusoknak. Ők ezt az ajándékot megköszönték és szorgalmas munkával lecsapolták. Előbb sövénytemplomot építettek. A helyi hagyományok szerint ugyanis, ha püspökségi ellenőrzés érkezett, hogy laknak-e a faluban más hitűek is a katolikusokon kívül, a sövénytemplomot szétszedték, s az erdőbe menekítették. Ez az épület 1779-ben leégett.

1781 után II. József türelmi rendelete tette lehetővé, hogy 1795-ben felépülhessen a fehér színű, barokk stílusú, a környék egyetlen lutheránus temploma. A templomhajó, az oratórium a parókia udvarában van, a torony hozzáépítve viszont az utcán áll. A toronyaljon belépve három oldalról karzattal körbefogott belső tér tárul a szemlélő elé. Középen a késő barokk oltár és szószék található, valamint a torony felőli oldalon az 1966-ban épített orgona.

A toronyban két harang hívogatja a híveket. A templom szomszédságában áll a gyülekezeti ház, mely egyben a Somlószőlősi Evangélikus Egyházközösség lelkészének otthona is. E ház előtt található a templomépítő lelkipásztor fia, Döbrentei Gábor író, nyelvújító, a Magyar Tudományos Akadémia első titkárának bronz mellszobra.

A Templom másik oldalán áll a település régi kisiskolája. Ez az épület az evangélikus iskola volt. Volt a falu életében olyan időszak, mikor két lelkész és két tanító látta el az evangélikus hitközösségi munkát.