Doba

A Somló északkeleti lábánál, Devecsertől 13 km-re északnyugatra található. Első híradás a településről 1288-ból származik.

A Doba településnév a vastag, kövér értelmű középkori magyar személynévből származik.
A középkorban a település Kinizsi Pál, majd a 16. századtól egészen 1945-ig az Erdődy-család birtoka volt, régebben somló-vár, majd a jánosházai uradalomhoz tartozott. Jobbágyai 1488-ban az országos adóhoz 28 forinttal járultak hozzá.

A török kori harcok idején, 1553-ban hat jobbágyát a törökök rabságba hurcolták; 1570-ben telkeinek 90%-a felégetett és lakatlan, majd 1574-ben teljesen kipusztult. Kevés újraépült házát 1596-ban a török és tatár együttesen perzselte fel.

A 18. század elején az Erdődyek szvév jövevényeket telepítettek a hiányzó lakosok helyére. Népességszám-növekedése azonban továbbra is igen lassú és még az úrbéri tabella idejében is messze volt a teljes lakottságtól.

1871-ben a község területéhez csatolták Csűr pusztát, majd később elszakították tőle (és Noszlophoz csatolták) Ferenc telek külterületi lakott helyet, s ennek következtében határa 561 kat. holddal csökkent.
Az 1952. évi helységnévtár a következő külterületi lakotthelyeit tünteti fel: Ferencmajor, Somlóvár, Kajetánháza és Somlóhegy. Határába tartozik végül Meréte és Dobapinkóc elhagyott faluhely is.

1773-ban magyar falu. Népe túlnyomó részben katolikus, Nagyszőllőshöz (Somlószőlős-höz) tartozó leányegyház. Korabeli dokumentumok szerint temploma 1774-ben jó állapotban van. Katolikus rektora 1771-ben magyar és latin nyelven tanít.

A falu a középkortól kezdve agrártelepülés, határa kétnyomásos termékeny föld, azonban a lakosság megélhetésének bázisa inkább a szőlő. A Somló egy része Doba közigazgatási területéhez tartozott, ennek szőlőit kisebb részben (1696-ban 33, illetve 1720-ban 16 kapást) a helybeliek, nagyobb részt pedig szomszédos községek lakói bírták (pl. 1720-ban 563 kapást). A szőlőkben lakóházak is álltak.

A termelt bort saját kocsmán mérik ki. A kocsmát egész évre bérlik és árendája fejében robotot teljesítenek. A hegyen napszámos munkaalkalom állandóan található volt. Terményeinek felvevő piaca Pápa.

Doba településfejlődését még a jobbágyfelszabadítás után, sőt a 20. század első felében is lehetetlenné tette a településterület (a gazdálkodási határ) 53%-át kitevő (még 1935-ben is 1972 hold nagyságú) Erdődy-nagybirtok. 1910-ben mezőgazdasági foglalkozású lakosságának 47%-a, azaz 380 lakos nincstelen (sommás) volt. Az iparban még 1941-ben is csak 37 kereső dolgozott.

GPS koordináták

É 47.165066000; K 17.378863000;